Ismét TörténÉSZ-klub a Táncsics Gimnáziumban

Az idei tanévben is folytatódott az Orosházi Táncsics Mihály Gimnázium és
Kollégium történelem munkaközösségének szakmai közéleti szerepvállalásaként a 2011 óta
útjára indult TörténÉSZ klub, Seres Erzsébet munkaközösség-vezető szervezésében.
A 2022. október 19-i előadást Erostyák Zoltán, a gimnázium történelem-néprajz
szakos tanára tartotta Orosháza a történelem sodrásában. Történelem egy kicsit másképpen–
hipotézis és vitaindító előadás címmel.
Több generáció és szervezet együttműködésének példájaként az előadáson összesen
kb. 120 vett részt, a Táncsics gimnázium diákjai, Orosháza általános iskolás tanulói,
történelem szakos pedagógusok, a Szegedi Tudományegyetem hallgatói és a Nyugdíjas
Pedagógusok Orosházi Egyesületének tagjai.
Az előadás témája „Mi befolyásolta egy régió alakulását a történelem során?” volt.
Elsősorban földrajzi tényezők, de a kül- és a belpolitika is hatással van erre a
pulzálásra (a népesség összetételének változására). Hullámzások zajlottak a népességen belül
a történelem során.
Az éghajlat az emberi közösségek változását tudja befolyásolni pl. a középkori klíma
minimuma a kis jégkorszak volt. Fontos kérdés, fenn tud-e maradni az adott közösség? 1800-
as évekig bezárólag ez befolyásolja a gazdaságot. Kárpát-medence, azon belül a Maros-
Körös-közén ez befolyásolta a szállítást és termelést pl. Dél-Alföldön az észak-nyugati
úthálózat Hódmezővásárhely és Orosháza között.
A magasan és alacsonyan fekvő síksági települések esetében vízzel ellátott hely
mellett történik meg a letelepülés (alapvető szükségletek kielégítése miatt).
Írott források alapján Orosháza a térség központja a késő középkor és a török
hódoltság alatt. Kereskedelmi utak találhatóak itt (úti cél: Szentes). Állatkereskedelem folyik
nemesített szarvasmarhákkal és itt találhatóak Hunyadi János birtokai (Orosháza koronabirtok
Mátyás király idején).
A török korban állatok telephelye (pl. Nagymágocs) volt. A Maros-sávban Szentes
felé településfelhalmozás található. Hajtásút járóföldenként, 20-25 km-ként egy falu. Ali,
csanádi bég szorgalmazta, hogy 1640-ben az 1596-os krími tatár pusztítás után újra kell
telepíteni a térséget a szarvasmarha-tenyésztés miatt.
A 17. század végére újra kipusztult vidék újjá települése történik. Az elhelyezkedés
miatt Orosháza és térsége továbbra is szarvasmarha-tenyésztésre specializálódott. Ezt az
Urbáriális kérdőívekre adott válaszaiban a település is megerősíti.

Miért nincs később jelentős gabonatermesztés? Oka a puszták egy részét saját
termelésre használták, a többit csak legeltetésre. Ezen változtat az Alföld-Fiume vasútvonal
megjelenése (1870 Orosháza bekapcsolódása), amely a település életében szerkezeti
változásokat okozott, pl. Kiscsákó tanyavilágának kialakulása, belső és külső migrációval.
Összegzés: Árpád-korban gazdagság és népességnövekedés, a tatárjárás alatt romlás,
majd a szarvasmarha-tenyésztés (13. századtól a 18. századig) és a gabona konjunktúra (19.
század) miatt a népesség növekedik, kihasználva a természeti adottságokat és a gazdasági
lehetőségeket.
Szöveg: Erostyák Zoltán, Kondacs Gothárd, Seres Erzsébet
Képek: Seres Erzsébet