Ötödik polc (15-20. eszközök)

A Crookes-csövek nevüket William Crookes (1832-1919) angol fizikusról - a katódsugárzás és a gázkisülések egyik leghíresebb kutatójáról- kapták. Crookes 1856-ban ritkított gázban végbemenő elektromos kisülések vizsgálata során elsőként figyelte meg a katód körüli sötét térrészt, amelyet ma Crookes-féle sötét térnek neveznek. Bebizonyította, hogy a katódsugarak egyenes vonalban terjednek, s ha bizonyos anyagokba csapódnak, azt fénykibocsátás (foszforeszencia) és hőtermelés kíséri. A katódsugarak tanulmányozására számos berendezést fejlesztett ki, az angolok a kisülési csöveket még ma is Crookes-csöveknek nevezik.

Tojás alakú Crookes-cső, foszforeszkáló pectolith ásványdarabokkal (1900)

Az eszköz egy kb. 8 cm átmérőjű, fényezett fatalpon elhelyezett, tojás alakú Crookes-cső, foszforeszkáló festékanyaggal bekent pectolith ásványdarabokkal. Itt az ásványokba becsapódó elektronok gerjesztik az ásványokra kent festékanyag részecskéit, amelyek aztán energiájuktól megszabadulva foszforeszkáló hatást fejtenek ki.

* A pektolit egy fehér-szürke ásvány, amely a szilikátok osztályába, ezen belül is a lánc-szilikátok közé tartozik. Triklinikus rendszerben kristályosodik, a Mohs-féle skála szerinti keménysége 4,5-5. Elsődleges ásványként jelenik meg a bazaltok és diabázok hidrotermális üregeiben, a szerpentinitekben a zeolitok és a kalcitok között.

A Crookes-csövek nevüket William Crookes (1832-1919) angol fizikusról - a katódsugárzás és a gázkisülések egyik leghíresebb kutatójáról- kapták. Crookes 1856-ban ritkított gázban végbemenő elektromos kisülések vizsgálata során elsőként figyelte meg a katód körüli sötét térrészt, amelyet ma Crookes-féle sötét térnek neveznek. Bebizonyította, hogy a katódsugarak egyenes vonalban terjednek, s ha bizonyos anyagokba csapódnak, azt fénykibocsátás (foszforeszencia) és hőtermelés kíséri. A katódsugarak tanulmányozására számos berendezést fejlesztett ki, az angolok a kisülési csöveket még ma is Crookes-csöveknek nevezik. A sok szertárban megtalálható máltai keresztes cső is tőle származik, annak illusztrálására, hogy a sugárzás egyenes vonalban terjed.

A képen látható katódsugárcsövet Karl Ferdinand Braun-nak tulajdonítják. Braun a Crooks csövekkel végzett kísérletei közben 1897-ben szerkeszti meg a Braun-csövet. A csőben foszforeszkáló festékkel bevont csillám ernyőt használt. Fókuszálás gyanánt a csőben egy üveg tárcsa volt helyezve közepén egy 2mm-es lyukkal. Eltérítésként elektromágneses tekercseket alkalmazott.

A cső felső része a két elektródával:

A cső alsó része a csillám ernyővel:

-Csillám- csoportneve a leveles szerkezetű erősen csillogó fényű (innen a név) szilikát-ásványoknak, melyek egymással megegyeznek abban, hogy kitűnően hasadnak, azaz finom lemezekké hasíthatók;

Read more: http://www.kislexikon.hu/csillam_a.html#ixzz7Bl1BwlMV

A röntgensugárzás felfedezése az akkoriban sokak által vizsgált katódsugárzással kapcsolatos kísérleteknek köszönhető. 1895 novemberében Wilhelm Röntgen német tudós vizsgálni kezdte otthoni laboratóriumában Crookes vákuumcsöves kísérleteit. Akkoriban már más tudósok is feltételezték, hogy a Crookes-cső valamiféle sugárzást bocsát ki, és ezt katódsugárzásnak nevezték, mivel az üvegcsőben lévő egyik fémlemezből indult ki (amit katódnak neveztek). Röntgen feltételezte, hogy ez a katódsugárzás lehet az oka a fotólemezen megjelenő képnek. Kéthetes kísérletezés során bizonyította ezeknek a rejtélyes sugaraknak a létezését, melyeket X-sugaraknak nevezett el. Megállapította, hogy a sugárzás áthatol fán, papíron, ruhán, sőt több fémen is, kivéve a nagyobb sűrűségű fémeket, pl. az ólmot.

A röntgensugárzás mesterséges előállításához használt eszköz a röntgencső. A légritkított térben lévő elektródákra nagyfeszültséget kapcsolva, a katódból kilépő elektronok az anód felé gyorsulnak, majd a magas olvadáspontú fémből (gyakran volfrám) készült anódba becsapódva jön létre a röntgensugárzás. A keletkezéséért felelős kétféle fizikai folyamatnak megfelelően a sugárzás spektruma is kétféle jelleget mutat. További részletek a röntgencső szócikkben.

Crookes röntgencső az 1900-as évek elejéről. A katód a jobb oldalon van, az anód a közepén, balra csatlakozik a hűtőbordával. A 10 órás elektróda az antikatód. A tetején lévő készülék egy „lágyító”, amelyet a gáznyomás szabályozására használnak.

Rajz forrása: http://titan.physx.u-szeged.hu/modszertan/viztorony/vitrin_9.php#v9e4, utolsó letöltés: 2022. 04. 02.

A katód

A wolfram anód-vagy antikqatód

Előző polc

Következő polc