Hatodik polc (21-25. eszközök)


21. Csúszó ellenállás (rheostat)

A szabályozó ellenállások csoportjába tartozik, rendszerint porcelán hengerre csévélt, viszonylag nagy fajlagos ellenállású, kicsiny hőmérsékleti tényezőjű huzalból készítik, csúszó érintkező segítségével hosszabb vagy rövidebb szakasz iktatható az áramkörbe.

Részlet: csúszó érintkező

Mivel a huzal ellenállása egyenesen arányos a huzal hosszával, így hosszabb huzalt az áramkörbe kötve nagyobb ellenállást kapunk. Az áramkörbe kötött huzal hosszát egy ún. csúszó érintkező segítségével szabályozhatjuk. Az eszköz is erről a csúszó érintkezőről kapta a nevét. Az eszköz ellenállását a huzal anyagán és hosszán kívül, a huzal keresztmetszete is befolyásolja. Az adott anyagú, ugyanolyan hosszúságú, de vastagabb huzalból készült csúszó ellenállások méréshatára kisebb.

Ezek a csúszó ellenállások (rheostatok) – a többi változtatható ellenálláshoz hasonlóan- csak gyenge árammal terhelhetők, s finom szabályozási célokra nem használhatók.

Vissza az eszközlistához

22. Morse-féle távíró-modell

Samuel Finley Breese Morse (1791-1872) amerikai feltaláló 1837-ben szabadalmaztatta azt a találmányát, amely aztán Morse-féle távíró néven terjedt el a világon.

A képen az adó (nyomógomb) látható.

A távíró célja az adattovábbítás nagy távolságra. A vezetékes távíró az első széles körben elterjedt, folyamatosan használható távírórendszer volt.

A távíró-berendezés egyszerű, olcsó. A lehető legegyszerűbb egydimenziós (soros) átvitellel működik. Morse olyan egyszerű kódrendszert dolgozott ki és szabadalmaztatott (morzekód), amely megtanulható, emberi aggyal kódolható, dekódolható. Adáshoz elegendő egy nyomógomb, kapcsoló. Eredetileg a vevőoldalon óraművel húzott papírszalagra elektromágneshez kapcsolt íróeszköz rajzolja a vett kódokat; elegánsan megoldva a vett üzenet dokumentálását.

Vissza az eszközlistához

23-24. Izzólámpák

Az izzólámpát Thomas Alva Edison (1837-1931) amerikai feltaláló fedezte fel 1879-ben. Edison az első izzólámpákhoz elszenesített bambuszrostokból készült fonalat használt vezető gyanánt, s ezt légüres üvegkörtébe zárta. Ha a szénszálba ezután elektromos áramot vezetett, akkor a szénszál izzásba jött. Ezek a szénszálas izzólámpák gyertyánként kb. 3,5 W teljesítményűek voltak, s fényerejük a szénszál porlódása, illetve az üveg feketedése miatt hamar lecsökkent.

Mivel Wien-törvénye szerint a sugárzóképesség az abszolút hőmérséklet negyedik hatványával arányos, így később az izzólámpákban a szénszálat felváltotta a kevésbé porló, és kb. 3000 °C-on olvadó wolfram. Az ilyen izzók gyertyánként (1 candela fényerősségenként) már csak 1 wattot fogyasztottak és szép fehér fénnyel világítottak. Az átlagos élettartamuk 800-1000 óra, de ezután a szál törékennyé válik.

Később a légüres térbe kb. 0,5 atm nyomású gázt (pl. nitrogént) töltöttek, és az izzószálat szűk spirális alakban alkalmazták. Így a veszteségek tovább csökkentek, s így egy candela erősségű fény előállítására már fél watt is elegendőnek bizonyult.

A fémszálas izzólámpák fényereje 5-től 100 cd (kandela)-ig terjed, különleges célokra (pl. vetítésre) azonban készítenek több ezer kandela fényerősségű izzólámpákat is. A kis fényerősségű izzók hajszálvékony, míg a vetítésre szolgálók 0,5-1 mm vastag wolfram szálból készülnek. Foglalatukra rendszerint ráírják a normális működéshez használatos feszültséget, és a fényerőt, vagy a watt fogyasztást.

A szertárban található pár különleges, régi izzó foglalatba csavarva. Az üzemi feszültségük általában 110 V.*

Vissza az eszközlistához

25. Ködfánylámpa (parázsfénylámpa)

Helytelen magyar szóhasználattal glimmlámpa. Kis mértékű egyen- vagy váltakozó áram (egy 5 mm-es lámpára 400 µA) elegendő a narancsos-vöröses világításhoz. A betöltött gázt Penning-keveréknek hívják, mely 99,5% neont és 0,5% argont tartalmaz.

Kisteljesítményű gázkisüléses lámpa, melyben a katódot körülvevő ködfénykisülés (parázsfénykisülés) a töltőgázra jellemző színű fényt szolgáltat. Mint minden gázkisüléses eszköz, a ködfénylámpa is csak korlátozó ellenállással sorbakötve üzemeltethető. Ezt az ellenállást gyakran a foglalatába építik be. A ködfénylámpát rendszerint jelzésre használják.

Vissza az eszközlistához

Vissza a lap tetejére

Előző polc

Vissza a kezdőlapra

Következő polc