Nyolcadik polc (28-32. eszközök)
28. Távcső modell
Eszergályozott fa állványra szerelt, lencsepár, mely vízszintes részén a lencse képalkotása van ábrázolva. A lencséken átnézve értelmezhető a távcső képaalkotása.
Vissza az eszközlistához
29. Készülék az Arkhimédész-féle törvény igazolására
A henger nagysága 40x20 mm.( feltehetőleg Calderoni Mű- és Tanszervállalat Rt., Budapest, 1901)
Az eszköz segítségével kimutatható, hogy a folyadékba merülő testre (hengerre) felhajtóerő hat, amelynek nagysága megegyezik a test által kiszorított folyadék súlyával.
A kísérlet menete:
Egy üres és egy abba pontosan beleillő tömör hengerből álló ún. "arkhimédészi hengerpárt" ráakasztjuk egy rugós erőmérőre, és megjelöljük az erőmérő állását, majd vízbe merítjük az alul elhelyezkedő tömör hengert! Az erőmérő kisebb erőt jelez. Töltsük fel ezután vízzel a felső üres hengert, ügyelve arra, hogy közben továbbra is csak az alsó tömör henger merüljön a vízbe! Mire a henger csordultig telik, az erőmérő ismét az eredeti értéket mutatja. Következésképpen a tömör hengerre valóban a kiszorított víz súlyával egyenlő felhajtóerő hat.
Rajz és középső kép forrása: http://titan.physx.u-szeged.hu/modszertan/viztorony/vitrin_1.php#v1e1, utolsó letöltés: 2022. 04. 02.
Vissza az eszközlistához
30. Rézedények
A szertárban található rézből (vagy más fémből) készült bögre és kör alakú fedél jól néz ki, de már nem tudjuk honnan származnak.
Vissza az eszközlistához
31. Ajaksíp
A sípok olyan szilárd falú csövek, amelyek a hangot a bennük levő levegő rezgésbe hozásával hozzák létre. A rezgéskeltés módja szerint megkülönböztetünk ajaksípokat és nyelvsípokat.
Az ajaksíp működése:
Az ajaksípoknál a légkamrába fujtatott levegő egy keskeny résen áthaladva, egy kis éknek (a síp ajkának) ütközik. Ekkor az ék két oldalán felváltva örvények keletkeznek, amelyek a csőben lévő légoszlopban periodikus nyomásingadozásokat, tovaterjedő hullámokat hoznak létre. Az éknél a periodikus örvényleválással keletkező hangok frekvenciája a rés és az ajak közötti távolságon kívül az áramlási sebességtől is függ. Ezzel magyarázható az a tapasztalat, hogy a befúvás erősségének növelésével az ajaksíp hangja hirtelen egy vagy több oktávval megváltozik. Az iskola rendelkezik egy rövidebb (kiállított) és egy hosszabb ajaksíppal.
Vissza az eszközlistához
32. Hangvilla
John Shore (1662-1752) angol udvari trombitás 1711-ben fedezte fel a hangvillát, amelynek elsődleges funkciója, hogy rezgése közben egy adott, rá jellemző hangot bocsásson ki, amelyhez viszonyítva más hangmagasságokat ki lehet számítani, hangszereket lehet hangolni.
A hangvilla egy U alakúra meghajlított szögletes fém, amelynek a hangmagassága függ az anyagától, a szárak hosszúságától, azok vastagságától. A hangolása reszeléssel történik, azaz ha egy adott hangmagasságú hangvillát magasabbra kívánnak hangolni, a szárak végét reszelik meg, ha mélyebbre, a bázisát. Mivel a hangvillát mind a deformálódás, mind a rozsda tönkreteszi, az eszközt kellőképpen kemény (de azért rezgésbe hozható), rozsdamentes anyagból érdemes készíteni, így a legtöbb hangvilla acélból készül. Két szárra azért van szükség, mert a megütéssel vagy a szárak összenyomásával rezgésbe hozott hangvilla úgy ad ki hangot, hogy a két ág ellentétes fázisban rezeg, azaz egymáshoz közeledik, majd távolodik. A szárak között így közeledéskor levegősűrűsödés, távolodáskor ritkulás keletkezik, míg körülöttük pedig éppen fordítva. Az így létrejövő sűrűségingadozás a szárak külső és belső oldalán ellentétes fázisú hanghullámokat kelt, amelyek a levegőben vagy egyéb anyagban terjedve eljutnak a fülünkbe, és ott az adott hangvillára jellemző hang érzetét keltik.
Hangvillák rezonanciadobozzal
Mivel a hangvilla hangzása - rezonáló test híján- gyenge, ezért a nyelét pl. asztallapra helyezve tudjuk a hangját felerősíteni. A hang felerősítésre szolgál a hangvillához tartozó, fából készült – megfelelő méretű- rezonancia doboz is, amelynél a doboz belső faláról visszaverődő hanghullámok találkoznak a beeső hanghullámokkal, s így a kialakuló állóhullámok a doboz nyitott végénél duzzadó helyet hoznak létre. Ezek az állóhullámok akkor jöhetnek létre, ha a doboz hossza megegyezik a kibocsátott hang hullámhosszának a negyedével.
A szertárban található több, azonos méretű hangvilla (a dobozra írt betű-szám kombináció, leltári szám).